Kriptoadózás érthetően — hogy a 15% ne meglepetés legyen.
Egyre több magánszemély és vállalkozó hozza el hozzám a kriptós ügyleteit: mikor, miből és mennyit kell adózni. Itt összeszedtem a leggyakoribb kérdéseket — a saját helyzetedet pedig szívesen átnézzük együtt.
Kriptoadózás — videós összefoglaló
Ha jobban szereted hallgatni, mint olvasni: ebben a videóban végigveszem a kriptoadózás alapjait.
Gyakori kérdések a kriptoadózásról
A hatályos magyar szabályok (Szja tv. 67/C §) szerint, közérthetően.
Mennyi adót kell fizetni a kriptovaluta után Magyarországon?
Magánszemélyként a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet 15% személyi jövedelemadó terheli (Szja tv. 67/C §). Szociális hozzájárulási adót (szocho) nem kell fizetni utána, így a teljes adóteher 15%.
Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség? A kripto-kripto váltás is adóköteles?
Az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor az ügylet eredményeként a bevétel nem kriptoeszközben, hanem valós (fiat) pénzben realizálódik, vagy ha kriptóval fizetsz egy termékért vagy szolgáltatásért. A kriptoeszközök egymás közötti váltása — beleértve a stablecoinra váltást is — önmagában nem adóköteles esemény.
Hogyan kell kiszámolni a kriptojövedelmet?
A jövedelem a tárgyévben realizált ügyleti bevételek és az igazolt ügyleti kiadások különbsége. Kiadásként vehető figyelembe például a vételár, a váltási és kereskedési díj, a jutalék, valamint bányászat esetén a tevékenységhez kapcsolódó igazolt költség. A pontos, dokumentált nyilvántartás elengedhetetlen.
Mi történik, ha veszteségem keletkezett? (2026-os változás)
Ha egy évben a kiadásaid meghaladják a bevételeidet, a veszteség nem vész el — de nem közvetlenül a következő évi nyereségből vonódik le, hanem az adóértékét (a veszteség 15%-át) adókiegyenlítésként érvényesítheted a fizetendő adóddal szemben. 2026-tól — a 2025. évi LXXXIII. törvény alapján, először már a 2025. évről szóló bevallásban — megszűnik a korábbi hároméves korlát: a korábbi években bevallott, még fel nem használt veszteség immár időkorlát nélkül beszámítható a későbbi nyereségbe. Fontos feltétel, hogy a veszteséget abban az évben be kell vallani, amikor keletkezett — utólag nem pótolható.
Hogyan és mikor kell bevallani a kriptojövedelmet?
A kriptoügyletek jövedelmét az éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni, és eddig a határidőig kell a 15% adót is megfizetni. A 2025-ös évről szóló bevallás határideje 2026. május 20. A bizonylatokat az elévülési idő miatt legalább 5 évig érdemes megőrizni.
Külföldi tőzsdén (pl. Binance) kereskedem — arra is vonatkoznak a magyar szabályok?
Igen. Ha magyar adóügyi illetőségű magánszemély vagy, a magyar szabályok szerint kell adóznod, függetlenül attól, melyik tőzsdén kereskedsz. 2026-tól a CARF nemzetközi adatszolgáltatási rendszer keretében a külföldi kriptoszolgáltatók is adatot küldenek a NAV-nak, ezért a pontos bevallás felértékelődik.
Mi a helyzet, ha cégként foglalkozom kriptóval?
A 15%-os magánszemélyi szabály a magánszemélyekre vonatkozik. Ha a kriptotevékenységet cég (például Kft. vagy Bt.) végzi, az a társaság eredményének része, és a társasági adó, valamint a számviteli előírások szerint kezelendő — ez külön elbírálást igényel.
Hogyan adózik a bányászat, a staking, az NFT vagy a DeFi?
A bányászatból származó jövedelem magánszemélynél ugyanabba a 67/C § szerinti kategóriába tartozik, mint a kereskedés. A staking, a DeFi-ügyletek és az NFT-k adózása azonban összetettebb, és gyakran egyedi vizsgálatot kíván — ezeket érdemes esetről esetre, együtt átnézni.
Az itt leírtak tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek személyre szabott adótanácsadásnak. A saját ügyleteid pontos megítéléséhez keress meg — együtt átnézzük a konkrét eseted.
Kriptós ügyleteid vannak, és nem vagy biztos a bevallásban?
Írj néhány sort, és átbeszéljük, mit és hogyan kell bevallanod — időben, meglepetés nélkül.